Valamelyik nap a tömbök között sétáltam Újvárosban. Az egyik alsóbb szintről, a nyitott ablakon át, iszonyúan hangos, dübörgő zene hallatszott ki. Talán öreg vagyok már, de tényleg nem értem, hogyan lehet ezt a lakásban elviselni. Aztán rájöttem a dolog értelmére, ha egyáltalán van neki ilyenje: a zene hallgatója munkanélküli. A dübörgő gépek zaját utánzó zene pedig illúziókeltés. Ha ezt hallgatja, megvan az az érzése, mintha még mindig a sajtológép (vagy akármi) mellett állna, és húzogatná a karokat meg nyomkodná a gombokat. Hasznosnak érzi magát. Egyszer minden értelmet nyer.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.